Látható&láthatatlan

Három dolog, amire mindig szükség van az életben: HIT, REMÉNY és SZERETET.

Háttérzene

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Legutóbbi bejegyzések

2012.06.07.Hit - 2012.05.14.You - 2012.04.16.Zene - 2012.01.03.Gondolkodtató - 2011.12.14.Irodalom - 2011.12.12.Szeretni - 2011.11.27.Csendes percek

Statisztika

A lelkek emlékezete

2008.11.01. 19:54 :: Desire&Reality

 „Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi.”

Ez az alapvető igazság, amely gróf Széchenyi István nagycenki nyughelyének bejáratánál olvasható, igazán illik a mai gondolat indításához…

A mai nap, amely elhunyt szeretteinkre emlékezünk, és talán kicsit újra átéljük, felidézzük a velük töltött pillanatokat, bizonyosan sok embert gondolkodásra serkent: Vajon mi lehet most velük? Mit csinálnék ma másképp, ha visszapörgethetnénk az időt?   

A Biblia tanításait tanulmányozva azonban most egészen másképp látom ezt az ünnepet. Az élet olyan csodálatos isteni törvényszerűségek szerint működik, hogy hiszem: az élet túléli a halált. Gárdonyi Géza: Útra készülődés című írása pontosabban fogalmazza meg mindezt: 

„Miatyánk Isten, mindeneknek Atyja,

kihez hajlunk, mint fű a Nap felé,

az én szívem kétség nem szorongatja,

midőn indulok végórám felé.

A halál nekem nem fekete börtön,

Nem fázlaló, nem is rút semmiképpen:

Egy ajtó bezárul itt a földön,

S egy ajtó kinyílik ott fenn az égen”

A valóság nekem valahogy azt tükrözi, hogy egyre távolabb vagyunk egymástól és csak a fizikai igények kielégítésével foglalkozunk. Ebben a megvadult, rohanó világban legalább a mai nap emlékezzünk meg szeretteinkről! De ne feledjük, hogy ne a halál után fejezzük ki ragaszkodásunkat, szeretetünket, tiszteletünket a másik iránt, hanem még e földi létben…

Gondolatomat Ady Endre egyik versével zárom.

HALOTTAK NAPJÁN

 

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

1899 november 1.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://desire-reality.blog.hu/api/trackback/id/tr42756837

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása