Jólétben élünk
- de jól nem vagyunk.
Nem csak folyóink vize és városaink levegője bűzlik
- bennünk is bűzlik valami.
Lógó nyelvvel futkosunk ide-oda, és keressük az életünket.
- Amit azonban találunk, az a semmi, az az üresség, amiből mások üzletet csinálnak.
Kiharcoltuk magunk számára a szabadságot, minden kötöttségen, tabun és tekintélyen túltettük magunkat. Szabadok vagyunk
- csak éppen az örömtelenség fojtogat bennünket.
Kinyilvánítottuk tiltakozásunkat. Ruhánkkal, frizuránkkal, keményen dübörgő zenénkkel kiborítottunk másokat. de mi a célunk?
- Olyan, mint a tengerész előtt a távolodó, ködbe vesző part.
Fütyülünk az illendőségre, az erkölcsre, a tízparancsolatra. A szerelmet, a sexet és az élvezetet úgy használjuk, ahogy akarjuk
- és csak üresnek, elhasználtnak érezzük magunkat, a szerelmet bemocskoljuk.
ellene vagyunk a megállapodott életű emberek haszonszerző üzleteinek
- a rock- és popsztárok viszont a mi pénzünket vágják zsebre.
Meg akarjuk változtatni a társadalmat
- de a kábítószerek, az alkohol és az örökös nikotin elpusztítanak bennünket.
Keressük és élvezni akaruk az életet
- és mégsem leljük benne örömünket. a dózis egyre nagyobb lesz, és vele együtt az üresség is.
