Minden nap adódnak újabb és újabb problémák az életünkben. És sajnos mindenki úgy éli az életét, ahogy önmaga elképzeli. Ha adnánk magunknak egy kis időt és lejátszanánk újra eddigi életünket magyarázatokat, összefüggést keresve, majd ugyanezt környezetünkkel és a külső világgal... Annyira egyértelmű, hogy minden mindennel összefügg. Nehezen bocsátom meg magamnak, hogy csak most vettem elő igazán a Bibliát. Itt van egy mű, amely az egyetlen és a legtökéletesebb útmutató az élethez. Szánalmasak vagyunk, hogy nem ismerjük és ezért nem is tudjuk, hogyan éljünk! Tévelygünk, mert nem ismerjük Isten írását és hatalmát.

Egyek vagyunk, ugyanazokkal a problémákkal. Önző világban élünk, ahol az embereknek gyógyítóra van szükségük. Jézus kedves volt és igazságos. De az igazságot sohasem sértő módon hozta felszínre, hiszen az nem gyógyít. Az igazságot szeretetben kell követni. Kendőzetlenül, de nem bántóan. Megjátszott emberi szív? Szinte minden nap találkozunk ilyennel. Jézus azt mondja, hogy a szelíd és alázatos szív vezet a lelki nyugalomhoz.

Folyton vágyakozunk, célokat tűzünk ki magunk elé, akaratunkat tűzön-vízen át véghezvisszük. Szinte önmagunk és mások foglyai vagyunk. Kőkeményen ragaszkodunk saját akaratunkhoz. Természetesen legyen akaratunk, de egyensúlyban Isten akaratával.

Engednünk, kell az Ő akaratának, hiszen Ő a bölcsebb. Ő sohasem vétkezett, ártatlanul halt meg. Jézust megalázta magát. Mi viszont nem vagyunk alázatosak. Pedig meg kellene tanulnunk! Ha nehézségünk támad az életben, az első gondolatunk az legyen, hogy örömnek tekintsük. Légy méltó elviselni, alázkodj meg, és Isten megsegít. Ha nem lenne megpróbáltatás, hogy erősödnénk meg? Isten erőt fog adni, de ehhez hinni kell és kérni.

Nem az iskola vagy a társadalom fog segíteni, hogy megtaláljuk Őt. És nem is az egyház. Magunknak kell. Látom, hogy sok ember kedvét szegte a kötelező hittanóra és biztos vagyok benne, hogy a tanítás módszere is. Isten mindenkinek ad lehetőséget, hogy közel kerüljön hozzá! Nagyon sok mindent elért és tett már az ember, de sohasem lehet ő a mérce. Isten tekintélye más, mint az emberé. Ne az embernek akarjunk tetszeni és megfelelni, hanem Istennek. Elborzadok, ha rágondolok a mai világra. Két évet dolgoztam eddig és nehezen emésztettem meg a látottakat és tapasztaltakat. Főleg fájdalommal fogadjuk el attól, akit szeretünk és hittünk, bíztunk benne. Akkor mi mehet nagyban? Vagy nézzük meg az emberi kapcsolatokat! Mit látnak a fiatalok és mi lesz belőlük? Egy erkölcsi fertő, ahol a pénz és a hatalom beszél! De micsoda pénz az ilyen, amelyen nincs áldás?

Nincsenek illúzióim, hiszen mindenhol emberek vannak... Az az igazság, hogy most már hálás is vagyok a történtekért. Nagyon megszenvedtem őket, de rendkívüli módon megerősített és egy sokkal tökéletesebb képet kaptam önmagamról. Már tudom, hogy hol a helyem a világban, hogyan akarok élni, mi a jó nekem vagy mit adhatok másoknak. Bárhogyan is alakul az életem az egészen biztos, hogy becsületesen fogok élni. Tudom, hogy ebben a formában nagyon nehéz a mai világban, de számomra elképzelhetetlen máshogy. Ez a világ egyre rosszabb lesz. De minden kincsnél féltettebben kell őrizni a szívünket. Az az ember, aki önzetlenül képes szeretni, szabad ember, tiszta lelkű. Bármennyire is furcsa, de ez így van. És az az ember lesz számomra értékes, aki erre képes. Ehhez viszont hosszú út vezet el, amelyet mindenkinek meg kell tennie, hogy megtalálja önmagában azt, amelyet elvesztett.

Nevezhetjük hazugnak, gonosznak, aljasnak stb. azt a világot, amit mi teszünk azzá. De mindenkinek egyszer el kell számolnia bűneivel, ahol nem lehet hazudni, csalni, kijátszani, szívességért cserében kibújni a felelősség alól...

Tanítás, tettek, csoda... ez mind Jézus, Isten fia. Az Ő eszköze a szeretet. Hát ezért nem találtam én a helyem ebben a világban, ebben a környezetben. Lehet, hogy az, akinek kifinomultabb a lelke vagy mondhatom azt is, hogy érzékenyebb (abban a jelentésben, hogy képes olyan élményeket is megélni, amely mások számára egészen felfoghatatlan lenne), annak először át kell esnie a lelki megrázkódtatáson, amely éri ebben a világban. Ez mindenképpen sorsdöntő lesz és meghatározza jövőjét.

Nagyon tudatos hozzáállást, erőt (energiát) és hitet kíván. Megtisztultan új irányt veszünk, figyelmünk középpontjában egészen más dolgok kerülnek, új vágyaink lesznek, egy új élet kezdődik.