Hitre térésem óta kiemelt érdeklődéssel tanulmányozom a Biblia hitelességéről szóló írásokat. Sokat gondolkodtam azon, hogy nagyszüleink idejében vajon mennyire volt tudatos a hit? Vagy teljesen természetes volt számukra, hiszen ebben nőttek fel? Felmerült-e bennük, hogy az, aminek hagyománya van még nem biztos, hogy igaz? Vajon felfedezték-e az összefüggéseket saját életükben? Elmélkedtek-e azon, amit hallottak az istentiszteleten? Vagy csak a megszokás, a hagyomány, a szóbeszédek miatt jártak templomba? Összevetették-e a hallottakat a Bibliával? Használtak-e valamilyen kontrollt? Ismerték-e a Bibliát vagy vakon elhittek mindent? Hogyan élhették meg azt a jelenséget, amit nem látunk, nem hallunk, mégis létezik? Vajon eljátszottak-e a végtelen vagy az örök gondolatával? Mennyire értették meg az élet értékét, értelmét és célját?

Számomra is meglepő, hogy a valódi hit mit jelent, hiszen a közvéleményben inkább párosítják a hiszékenységgel, naívsággal, gyengeséggel, amelyben a szegények, gyámoltalanok vigaszt keresnek.

A bibliai hit-fogalom azonban merőben más. Nem csak abból áll, hogy hiszünk. Nehéz megfeleni és szerintem csak keveseknek sikerül.

"Tanár: az ÚR. Tankönyv: a Bibliánk.
Jól tesszük, hogyha készülünk nagyon.
Nem jártuk még ki ezt az iskolát,
mégis minden nap vizsgaalkalom!"

Nekünk sincs egyszerű dolgunk és kíváncsi lennék, hogy az utánunk következő generációk mit fognak hallani az iskolában a teremtésről és az élet kialakulásáról. Ugyanis az evolúciós elméletet úgy tűnik, hogy megelőzi az intelligens tervezés elmélete.

Elég sok cikk jelent már meg arról, hogy Darwin és az evolúció elmélete nem tekinthető tudományosan bizonyítottnak. De az intelligens tervezésről nálunk még igen ritkán lehet hallani. Phillip E. Johnson nevéhez fűződik az elmélet, aki 1993-ban megjelent Darwin perbe fogva című munkájában fejtette ki gondolatait részletesen. Ennek alapja, hogy a földi élet nem jöhetett létre egy felsőbb intelligencia beavatkozása nélkül.

Voltaire is sokat foglalkozott a kérdéssel:

"Sorsunk rettegés, minden nézet szerint,
s olyan, mit biztosan hihetnénk, semmi sincs,
És a természetet kár is kérdezni, néma:
Isten kell, hogy legyen, ki szól is hozzánk néha.

Saját műve, csak Ő magyarázhatja azt,
tőle vár érveket a bölcs, s a bús vigaszt.
Nélküle kétely és tévelygések hínárja
Húz, és a fulladó nem lelhet szalmaszálra."

"Képet formál a szem könnyedén fényből-árnyból,
Épp istene felől, céljáról, végokáról
Nem tudhat bizonyosat az ember sohasem?
A világ látható, a világ Ura nem?"

"Nem, Isten oktalan életet nem adott,
Halandók homlokán a jele ott ragyog."

Newton: "A Nap, a bolygók és üstökösök ezen kiváló rendszere csak egy értelmes és hatalmas Lény tanácsvégzéséből és hatalmából keletkezhetett... Ő uralkodik mindenen, nem úgy, mint világlélek, hanem úgy, mint Úr a Mindenség felett... S az igazi uralomból következik, hogy az igazi Isten élő, értelmes és hatalmas."

Darwin is feltételezett egy értelmes Lényt minden mögött. Önéletrajzában ezt írja: "Annak a meggyőződésnek, hogy Isten létezik, van egy másik forrása, amely az értelemből és nem az érzelmekből fakad: és ennek már én is alávetem magam. Nehéz, szinte lehetetlen elképzelni, hogy a hatalmas és csodálatos világmindenséget, az embert és azon képességét, hogy a múltba tekintsen és a jövőbe lásson - a vak véletlen, a szükségszerűség hozta volna létre. Tehát kénytelen vagyok hinni abban, hogy az Ősok értelmes aggyal rendelkezett."